Egyéni védőeszközök meghatározásának általános elvei 

A munkáltató munkahelyenként és munkakörönként határozza meg a munkafolyamatokat, technológiákat, munkaeszközöket, anyagokat és mindezek által keltett kockázatokat, amelyek az egyéni védőeszköz használatát indokolják. A munkáltató határozza meg a juttatott védőeszköz típusát és az egyéni védőeszköz használatával járó egyéb előírásokat (védőeszköz ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása, az elhasználódott védőeszköz veszélyes hulladékként történő kezelése stb.). A munkáltatónak kell meghatároznia az egyéni védőeszköz használatának feltételeit is, ideértve a használat időtartamát.

A munkáltató az egyéni védőeszköz juttatásának rendje szabályozása érdekében meghatározza a kockázatok jellegét és mértékét.

A munkáltatónak kell biztosítania, hogy a kockázatok jellegének és mértékének megfelelő védelmi képességgel rendelkező egyéni védőeszköz álljon a munkavállaló rendelkezésére, olyan védőeszköz, amelyik a munkavállaló által végzett fizikai munka mértékének és a klimatikus környezetnek megfelelő. A munkavállaló számára olyan védőeszköz álljon rendelkezésre, amelyet a munkáltató a védőeszközre meghatározott felhasználási határok (védelmi képesség, fokozat vagy osztály) figyelembevételével választ ki. A munkáltatónak figyelembe kell vennie a védőeszköz használatának egyéni alkalmassági feltételeit, illetve annak egészségi korlátait.

A védőeszközök meghatározásának elve általánosságban megfogalmazható módon az lehet, hogy a munkáltató felméri az előforduló összes veszélyforrást, számba veszi, hogy az a veszély a munkavállaló adott munkakörében és a munkavállaló egyes testrészeire (esetleg teljes testére) jelenthet-e veszélyhelyzetet vagy fokozott igénybevételt. Ha a munkavállalóra nézve veszélyhelyzetet vagy fokozott igénybevételt jelent, és ezt szervezési intézkedéssel vagy kollektív műszaki védelemmel nem lehetséges semlegesíteni, akkor egyéni védőeszközt kell juttatni a munkavállalónak, hogy a veszély által okozott terhelést a munkavállaló számára elfogadható szintre lehessen csökkenteni.

Különösen meg kell vizsgálni, hogy az alábbi veszélyek fennállnak-e:

A fizikai eredetű veszélyek:

-          a mechanikai veszélyek:

o   a magasból leesés veszélye,
o   ütés, vágás,
o   becsapódás, zúzódás,
o   szúrás, horzsolás,
o   elcsúszás, botlás, elesés,
o   rezgés.

-          a hőmérséklet okozta veszélyek:

o   láng által okozott veszély,
o   kontakt hő által okozott veszély,
o   sugárzó hő által okozott veszély,
o   hideg által okozott veszély.

-          elektromosság okozta veszélyek,

-          sugárveszélyek közül:

o   nem ionizáló sugárzás okozta veszély,
o   ionizáló sugárzás okozta veszély.

-          zajártalom okozta veszélyek,
 

Vegyi eredetű veszélyek:

-          légszennyeződés okozta veszélyek:

o   por okozta veszélyek,
o   rostok által okozott veszélyek,
o   füst által okozott veszélyek,
o   gőz által okozott veszélyek.

-          folyadékok által okozott veszélyek:

o   folyadékban elmerülés veszélye,
o   folyadék kifröccsenése okozta veszély.

-          gázok, gőzök okozta veszélyek,

A biológiai eredetű veszélyek:

-          a biológiai veszélyek:

o   baktériumok által okozott veszély,
o   vírusok által okozott veszély,
o   gombák által okozott veszély,
o   egyéb biológiai kóroki tényezők okozta veszélyek.

Meg kell vizsgálni, hogy a fenti veszélyek a munkavállaló mely testrészén jelentkezhetnek, azaz a munkavállaló melyik testrészét, esetleg az egész testet kell védeni a veszélyektől a megfelelően meghatározott védőeszközzel.

Így különösen meg kell vizsgálni

-          a fej részeit veszélyeztető kockázatokat:

o   koponyát,
o   fület,
o   szemet,
o   légutakat,
o   arcot,
o   egész fejet veszélyeztető kockázatok.

-          a felső végtagokat veszélyeztető kockázatokat:

o   kezet,
o   kar részeit,
o   az egész kart veszélyeztető kockázatokat.

-          az alsó végtagokat veszélyeztető kockázatokat:

o   lábfejet,
o   lábszárat,
o   egész lábat veszélyeztető kockázatokat.

-          egyéb testrészeket veszélyeztető kockázatokat:

o   törzset,
o   hasat,
o   ereket, vénákat,
o   a bőrt veszélyeztető kockázatokat.

-          az egész testet veszélyeztető kockázatokat.

Ha a munkáltató a fentiek szerinti összes feladatot elvégezte, akkor még mindig van teendő, meg kell határozni, hogy mit, milyen egyéni védőeszközt kell juttatni a munkavállaló számára. A munkáltató által elkészített szabályozás nem megfelelő, ha csak a védőeszköz-féleségre vonatkozó alapszabvány szerint került meghatározásra az egyéni védőeszköz. El kell azonban kerülni azt is, hogy a meghatározásban szűkre szabjuk a saját mozgásterünket például úgy, hogy gyártó, cikkszám mélységig adjuk meg az egyéni védőeszköz típusát, így ha az éppen nem kapható a kereskedelmi forgalomban, akkor nem tudunk egyéni védőeszközt biztosítani a munkavállalónak.