A HARMONIZÁLT SZABVÁNYOKRÓL

• A „szabvány”, „nemzeti szabvány”, „európai szabvány”, „harmonizált szabvány” és „nemzetközi szabvány” kifejezések pontos definíciója.
• A szabványok alkalmazása önkéntes.
• A „harmonizált szabványok” a Bizottság felkérésére az uniós harmonizációs jogszabályok alkalmazásának elősegítésére elfogadott „európai szabványok”.
• A harmonizált szabványok alapján vélelmezhető, hogy a termékek megfelelnek a szabványok által lefedni kívánt alapvető követelményeknek (megfelelés vélelme).

A harmonizált szabvány meghatározása

A 1025/2012/EU rendelet tartalmazza a fogalmak meghatározását

• a „szabvány ” egy elismert szabványügyi testület által ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljára elfogadott műszaki előírás, amelynek betartása nem kötelező.
• Az „európai szabvány” az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott „szabvány”.
  • Európai szabványügyi szervezetek:
    • CEN – Európai Szabványügyi Bizottság
    • Cenelec – Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság
    • ETSI – Európai Távközlési Szabványügyi Intézet
  • „nemzeti szabvány”: a Magyar Szabványügyi Testület által elfogadott szabvány,
  • „nemzetközi szabvány”: valamely nemzetközi szabványügyi testület által elfogadott szabvány,
    • Nemzetközi szabványügyi testületek:
      • a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO),
      • a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC),
      • a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU).
    • a „harmonizált szabványok” a Bizottság felkérésére az uniós harmonizációs jogszabályok alkalmazásának elősegítésére elfogadott „európai szabvány”. A harmonizált szabványok megőrzik önkéntesen alkalmazandó jellegüket.

A harmonizált szabványok átültetése Magyarországra

A harmonizált szabványok kidolgozása és közzététele a többi szabványhoz hasonlóan, az európai szabványügyi szervezetek belső szabályainak betartásával történik. E szabályok szerint minden európai szabványt nemzeti szinten a Magyar Szabványügyi Testületnek (MSZT) kell átültetnie. Az átültetés (honosítás) azt jelenti, hogy a szóban forgó európai szabványokat nemzeti szabványként azonos módon kell elérhetővé tenni, és adott határidőn belül az összes egymással ütköző szabványt vissza kell vonni.

A harmonizált szabványok hatályba lépése

A harmonizált szabványok olyan európai szabványok, amelyeket az 1025/2012/EU rendelet és az ágazati uniós harmonizációs jogszabályok különleges jelentéssel töltenek meg A harmonizált szabványok megőrzik önkéntesen alkalmazandó jellegüket. Fontos azonban megjegyezni, hogy a harmonizált szabvány meghatározása nem hivatkozik a szabvány címének az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételére. Mindaddig, amíg a harmonizált szabvány címe meg nem jelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában, nem teljesül a harmonizált szabvány különleges szerepe.

A harmonizált szabványok megalkotása

A Bizottság szabványosításra irányuló felkérés (megbízás) kibocsátásával hivatalosan felkéri az európai szabványügyi szervezeteket harmonizált szabvány elkészítésére. Ezt megelőzően a Bizottság konzultál a tagállamokkal. A szabványok konszenzuson alapuló kidolgozása az 1025/2012/EU rendelet értelmében azt jelenti, hogy széles körű konzultációt kell folytatni nemzeti szinten az ágazati hatóságokkal. A megbízás tehát jól tükrözi a hatóságok elvárásait.

A Bizottság által adott megbízásról az európai szabványügyi szervezetek saját belső szabályzatuknak megfelelően hivatalosan is állást foglalnak. A megbízás elfogadásával és az azt követő szabványosítási munkával megkezdődik a nemzeti szabványügyi testületekre vonatkozó, a belső szabályzatukban előírt szüneteltetési időszak, amelyre a harmonizált szabványok esetén az 1025/2012/EU rendelet is hivatkozik.

A harmonizált szabványok kidolgozása és elfogadása az 1025/2012/EU rendelet és az európai szabványügyi szervezetek, valamint a Bizottság és az EFTA közötti együttműködésre vonatkozó 2003. március 28-i általános iránymutatások alapján történik.

Számos követelmény, elv és kötelezettségvállalás vonatkozik a szabványosításra, mint például

• az összes érdekelt fél
  • gyártók, ezen belül is a KKV-k,
  • fogyasztói szervezetek,
  • környezetvédelemmel foglalkozó érdekelt felek
  • szakszervezetek stb. részvétele,
• a hatóságok szerepe,
• a szabványok minősége,
• az európai szabványoknak a nemzeti szabványügyi testületek által az egész Unióban egységesen zajló átültetése.

Az európai szabványügyi szervezetek feladata, hogy a vonatkozó megbízásokkal összhangban azonosítsák és dolgozzák ki a vonatkozó belső piaci jogszabályok értelmében a harmonizált szabványokat, és hogy a Bizottságnak nyújtsák be az elfogadott harmonizált szabványok jegyzékét. E harmonizált szabványok műszaki tartalma teljes mértékben az európai szabványügyi szervezetek felelősségi körébe tartozik. Miután a hatóságok megállapodtak a megbízásról, a technikai megoldások megtalálását elviekben az érdekelt felekre kell bízni. Egyes területeken – mint például a környezet, az egészség és biztonság – fontos, hogy a hatóságok technikai szinten részt vegyenek a szabványosítási folyamatban. A termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok azonban nem tartalmaznak olyan eljárást, amely szerint a hatóságok akár uniós, akár nemzeti szinten rendszeresen ellenőriznék vagy jóváhagynák az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott harmonizált szabványok tartalmát. A szabványügyi testületek és hatóságok közötti párbeszéd, valamint adott esetben a szabványosítási folyamatban való részvételük azonban segíthet annak biztosításában, hogy a megbízás feltételeit helyesen értelmezték, és a folyamat során kellő mértékben figyelembe vették a közérdek szempontjait.

Az európai szabványügyi szervezetek a megbízással összhangban döntenek a harmonizált szabványokkal kapcsolatos megbízásban foglalt munkaprogramról. Megállapíthatják azt is, hogy melyek azok a meglévő szabványok, amelyekről vizsgálat és lehetséges felülvizsgálat után úgy ítélik, hogy megfelelnek a megbízás feltételeinek, vagy e feltételek teljesülése érdekében módosíthatják a meglévő szabványokat. Hasonló módon beazonosíthatják azokat a nemzetközi vagy nemzeti szabványokat is, amelyeket európai szabványként fogadnak el, és ezeket harmonizált szabványként benyújthatják a Bizottsághoz. Előfordulhat, hogy valamely harmonizált szabványnak csak bizonyos részei vagy kikötései támogatnak egy alapvető követelményt, így csak ezek a részek vagy kikötések jelentik a megfelelés vélelmét, miután a hivatkozás megjelent az EU Hivatalos Lapjában.

A harmonizált szabványokra vonatkozó követelmények

A vonatkozó megbízással összhangban a harmonizált szabványnak meg kell felelnie az adott jogszabály vonatkozó alapvető vagy egyéb jogi követelményeinek. A harmonizált szabvány tartalmazhat nem csupán az alapvető követelményekre, hanem az egyéb nem szabályozott kérdésekre vonatkozó előírásokat is. Ilyen esetben ezen előírásokat egyértelműen meg kell különböztetni az alapvető követelményeket tartalmazó előírásoktól. A harmonizált szabványnak nem feltétlenül kell minden alapvető követelményre kiterjednie, de mindig egyértelműen meg kell határoznia, hogy melyek a „lefedni kívánt” követelmények, mivel egyéb esetben az Európai Unió Hivatalos Lapjában hivatkozott harmonizált szabványnak megfelelő gyártó nem fogja tudni, hogy a „megfelelés vélelme” mely követelmények vonatkozásában áll fenn, a hatóságok pedig nem tudják, hogy mely alapvető követelmények alapján kell elfogadniuk a megfelelés vélelmét.

A harmonizált szabványokban megjelenített követelmények (ZA melléklet)

A lefedni kívánt, vonatkozó alapvető vagy más jogi követelményeket általában a harmonizált szabvány tájékoztató melléklete (általában ZA) tartalmazza. Egyes esetekben a harmonizált szabvány hatálya szintén kellő pontossággal jelezheti a vonatkozó követelményeket (például ha egyértelmű hivatkozás történik az abban foglalt biztonsági kockázatokra). Az „alapvető vagy egyéb követelmények tervezett lefedettségére” vonatkozó, harmonizált szabványban foglalt információ tehát meghatározza az úgynevezett „jogi követelményeknek való megfelelés vélelmének” alkalmazási körét.

Egyértelmű különbséget kell tenni a „szabványnak való megfelelés” és a „megfelelés vélelme (harmonizált szabvány alkalmazásakor)” között. A „szabványnak való megfelelés” általában olyan helyzetre utal, amikor a szabványt „teljes mértékben alkalmazzák”. Ez a helyzet például a szabvány alapján történő önkéntes tanúsításnál. A „megfelelés vélelmének” alkalmazása céljából elegendő csak a lefedni kívánt alapvető vagy más jogi követelményekre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni.

A harmonizált szabványok soha nem pótolhatják a jogilag kötelező érvényű alapvető követelményeket. A harmonizált szabványban foglalt előírás nem alternatívája a vonatkozó alapvető vagy egyéb jogi követelménynek, hanem csupán az annak való megfelelés lehetséges technikai eszköze.

A harmonizált szabványok alkalmazásának gyártói felelőssége

A kockázattal kapcsolatos harmonizációs jogszabályok esetében a fentiek elsősorban azt jelentik, hogy a gyártó még a harmonizált szabványok alkalmazásakor is teljes felelősséggel tartozik a termékével kapcsolatos kockázatok értékeléséért, hogy megállapíthassa, mely alapvető (vagy egyéb) követelményeket kell alkalmaznia. Ezen értékelést követően a gyártó dönthet a harmonizált szabványokban foglalt előírások alkalmazása mellett, hogy végrehajtsa a harmonizált szabványban megállapított „kockázatcsökkentő intézkedéseket”. A kockázattal kapcsolatos harmonizációs jogszabályokban a harmonizált szabványok többnyire a kockázatok csökkentéséhez vagy felszámolásához biztosítanak eszközt, miközben a gyártó teljes mértékben felelős marad a kockázatértékelésért, hogy azonosíthassa a vonatkozó kockázatokat és az alkalmazandó alapvető követelményeket a megfelelő harmonizált szabványok vagy más előírások kiválasztása céljából.

A harmonizált szabványok alkalmazásától eltérő módszer alkalmazása, de a “megfelelőség vélelme” elvének betartása

Ha a harmonizált szabványok nem jelzik egyértelműen, hogy mely alapvető követelményeket kívánják lefedni, e szabványok a gyártók számára kevésbé lesznek hasznosak, hiszen a „megfelelés vélelmének valós alkalmazási körével” kapcsolatban nagyobb lesz a bizonytalanság. A lefedni kívánt alapvető követelmények nem egyértelmű vagy hibás feltüntetése miatt egyes esetekben a harmonizált szabvánnyal szemben hivatalos kifogást is emelhetnek. Amennyiben a harmonizált szabvány a gyártó által alkalmazandóként azonosított alapvető követelményeknek csak egy részét fedi le, a gyártónak más vonatkozó műszaki előírásokat kell alkalmaznia, hogy teljesítse a szóban forgó jogszabály fennmaradó alapvető követelményeit vagy hogy a közvetlenül alkalmazandó alapvető követelményeket alkalmazni tudja. Hasonló módon ha a gyártó úgy dönt, hogy nem alkalmazza a harmonizált szabványban foglalt összes rendelkezést, amelyek normál körülmények között a megfelelés vélelmét biztosítanák, saját kockázatértékelése alapján a műszaki dokumentációjában fel kell tüntetnie, hogy hogyan éri el a megfelelést vagy jeleznie kell, hogy az alapvető követelmények az ő termékére nem vonatkoznak.

Előfordulhat, hogy a szabványok hibát tartalmaznak vagy eltérő értelmezésekre adnak lehetőséget. Ha a gyártó ilyen hibát vagy bizonytalanságot észlel, a nemzeti szabványügyi szervvel kell felvennie a kapcsolatot pontosítás céljából.